[357-365. NAP] Az utolsó hét. Kaitenzusi a magyar szakosokkal. A kollégium elhagyása, nehéz cipekedés Dzsúszóig. Szállás Bogiéknál. Séta a belvárosban, nyanyák és taták. Az ösztöndíj érkezése, meghiúsult mozizás, a rossz takojaki. Hazaút túlterhelt csomagokkal. A Turkish Airlines és az isztambuli átszállás. Hazatérés, kipakolás, visszazökkenés a magyarországi mindennapokba.

Ahogy azt az előző bejegyzésben is írtam, több mint fél éves késéssel ugyan, de befejezem a blogot. És most el is érkeztem az utolsó Japánban töltött hetem, illetve a hazaérkezésem leírásához. Az utolsó emlékek, élmények, galériák a “tovább” gomb után! 🙂 (Aztán nemsokára jönnek a videós posztok is! 😉 )