Monthly Archives: március 2018
[MONDO] Királynő egy hétre
A Mondo-cikkek 2021 februárjától nem itt, hanem a szakmai honlapomon érhetők el.
(52-1) 【Kósinecu+Kelet-Japán 10】 Utazás Kuszacu onszenbe. A kénes viz, jumomi és a kültéri fürdő. Utazás Manza onszenbe. Hófödte hegycsúcsok, kellemes fürdő. Furcsa emberek a Hacsikó-vonalon. Netcafé Hacsiódzsiban.
Üdvözlet a Tenrjúkjó állomásról Tojohasi felé tartó vonatról! Magam mögött hagyva a fővárost, a tizedik napon Gunma megye két fürdővárosát, Kuszacu és Manza onszent fedeztem fel. A kénes viz szaga még két nap múlva, több zuhanyzás után is érződik rajtam 😀
(51-7) 【Kósinecu+Kelet-Japán 9】 Cseresznyevirágok Tokió-szerte. Séta a tömegben. Különleges kólák. Ueno, Aszakusza, Csidorigafucsi, Koisikava Kórakuen, Sindzsuku Gjoen, Meguro, Roppongi. A szakurák esti kivilágitása. Utazás Takaszakiba.
Üdvözlet a Takaszakiból Hacsiódzsi felé tartó vonatról! A kirándulás kilencedik napján 32 km-t gyalogoltam Tokióban, és nyolc helyen néztem meg a szakurákat. Mindenhol akkora tömeg volt, mintha Tokió egész lakosságát kiparancsolták volna az otthonaikból!
(51-4) 【Kósinecu+Kelet-Japán 6】 A japán busók hazája: Oga. Erős szél és eső a Njúdózakinál. Akitai nyelvjárás, elnéptelenedő vidék. Oga onszen. Érkezés a télbe: hó és latyak Jokotéban. A jokotei vár. Szállás, cipőszáritás Dzsúmondzsiban.
Üdvözlet a Sindzsóból Jamagata felé tartó vonatról! A kirándulás hatodik napján beléptem Akita megyébe, megküzdöttem a széllel, az esővel, aztán még a hóval is. Ha Jamagatába lépve a tavaszból az őszbe értem, akkor Akitában mondhatjuk, hogy megérkeztem a télbe. Felfedeztem a japán busók hazáját, az Oga-félszigetet, voltam onszenben, beszéltem akitai nyelvjárást beszélő emberekkel, majd Jokotéba mentem, ahol átküzdöttem magamat a latyakon, hogy megnézzem a várat.
(51-3) 【Kósinecu+Kelet-Japán 5】 Utazás a Kirakira Uecu különleges gyorsitott vonattal. Szakata, a régi kereskedőváros nevezetességei. Épületek, halételek, kikötő, kilátás. Kis kitérő Sindzsóba. Séta a hidegben és a szélben. Visszatérés Szakatába. Szállás egy régi kis panzióban.
Üdvözlet az Akitából Jokote felé tartó vonatról! A Kirakira Uecu nevű különleges gyorsitott vonattal elhagytam Niigata megyét, és megérkeztem Jamagatába, Szakata városába. Szerencsésen elkerülve az esőt, megnéztem a régi kereskedőváros nevezetességeit, majd átugrottam Sindzsóba is. Estére pedig megjött a szél, a hideg éjjel pedig az eső is!
(51-2) 【Kósinecu+Kelet-Japán 4】 Szado szigete: száműzöttek, nipponibiszek, aranybánya. Utazás a komppal. Buszos kirándulás a szigeten. Múzeumok, templom, veszélyeztetett madarak, idegenvezető, szóviccek, dalok.
Üdvözlet a Szado szigetéről Niigata felé tartó kompról! A mai napon Szado szigetének látványosságait fedeztem fel. (Megjegyzés: a sziget nevének semmi köze az európai nyelvekben meglévő azonos alakú szóhoz.) Egy buszos kirándulás keretén belül jártam múzeumokban, megnéztem Niigata megye egyetlen pagodáját, láttam nipponibiszeket (Nipponia nippon), és a szadói aranybányába is ellátogattam.
(51-1) 【Kósinecu+Kelet-Japán 3】 Szentély, kötélpálya, pandasüti és eső Jahikóban. Séta Niigatában: a kilátók és a szakéfőzde. Ismét összehoz a sors egy traktoremberrel egy vékony falú hotelben.
Üdvözlet Szado szigetéről, Niigata megyéből! A kirándulás harmadik napján a zuhogó esőben elutaztam Jahikóig, ahol fölmentem a Jahiko hegyre is, de minek? Nem lehetett látni semmit… Ettem panda alakú sütit, aztán az esőzés közepette sétáltam Niigata városában. Végül pedig éjjel ismét megtapasztaltam a japán hotelek (épületek) falvastagságát, ezáltal megint az egekbe emelkedhetett a vérnyomásom!