(105) Összegzés

Végre sikerült megírnom az utolsó nap eseményeit is, így most már csak az maradt hátra, hogy összegezzem ezt a két évet. Ez következik most.

(104-2) Az utolsó nap Japánban. Szakurák és az utolsó gosuin. Kijutás a reptérre. Utazás az Emiratesszel. Várakozás Dubaiban. Tömeg a reptéren. A dubai hotel. Éjszakai indulás Amszerdamba. Érkezés Budapestre.

Több mint fél év telt el azóta, hogy véget ért a kutatói ösztöndíjam, és visszatértem Magyarországra… És több mint fél éve itt hever parlagon a blog anélkül, hogy megírtam volna a kalandos hazautamat, ami majdnem két napig tartott… A korábbi utazásoknál is gyakran volt, hogy a hazaérkezés utáni sok teendő miatt akár több hetet is késett a befejező poszt, sőt, a 2013-2014-es ösztöndíj után is körülbelül fél évvel érkezett a lezáró bejegyzést, szóval tulajdonképpen ez már megszokottnak számít 😀 Most tehát megpróbálom felidézni a már kissé megkopott emlékeimet a hazautamról, és ezzel hivatalosan is lezárom a 2017-2019-es japán tartózkodásról szóló bejegyzéssorozatot.

(104-1) 300 méter magason Öcsivel: Edge The Harukas. Indiai étteremben Tera-szannal, Roku-szannal és Öcsivel. Találkozás Kótáékkal. Kirándulás a Kavacsi-régióban. A béketorony és a dzsinaimacsi Tondabajasiban. Kofunok Habikióban. A Fudzsiidera. Utazás az Oszaka-Higasi vonalon. Kilátás a Sky Buildingből. Séta utoljára Kiotóban: a Rokkakudó és a Ginkakudzsi.

A hazautazásom előtti néhány napban még igyekeztem elmenni olyan helyekre, ahová terveztem ugyan, mégsem volt az elmúlt két évben még lehetőségem eljutni. Így hát voltunk Öcsivel Japán legmagasabb épületének, az Abeno Harukasnak a legtetején (egész konkrétan a legtetején, a legszélén sétáltunk!), indiai étteremben találkozunk Tera-szannal és Rokuszannal; aztán egy nap alatt körbejártam a Kavacsi-régió nevezetességeit, utaztam a 16-án megnyílt új vasútvonalon, fölmentem a Sky Building kilátójába, és Kiotóban is sétáltam még egyszer utoljára.

(103) Csomagfeladás és az akadékoskodó postás. Ügyintézés a városházán és az egyetemen. Biciklizés Oszakában. Használt cikkek adásvétele: az értetlenkedő indiai és a függöny. Takarítás. Búcsúbuli a takojakisnál. A kiköltözés napja. Takihama-kun és a ventillátor. A bicikli átíratása. A gondnok néni, a drága folt és a mosógép esete. Eljutás a nehéz csomagokkal Öcsiékhez. Séta a Sitennódzsinál és az állatkertben.

Elérkeztünk a Japánban tartózkodásom utolsó előtti hetéhez. Eladtam a holmijaimat, cipőt vásároltam, kijelentkeztem a városházán, mérgelődtem egy akadékoskodó postás bácsika és egy értetlenkedő indiai fickó miatt, aztán tartottunk búcsúbulit a takojakizóban, pénteken pedig kiköltöztem a lakásból, a hétvégét pedig már Öcsiéknél töltöttem. Jó sok dolog zajlott le ezen a héten, mindenről alaposan beszámolok ebben a rendkívül hosszú posztban!

(102-5) Búcsúbuli Motoharáéknál. Az utolsó két kóla. A minói Book Off. Találkozás Dzsingú-szannal és Hana-csannal a takojakisnál.

A 102. hét utolsó napján, vasárnap host familymnél, Motoharáéknál gyűltünk össze búcsúbulizni. Este aztán feltekertem a minói Book Offhoz is, a takojakizóban pedig találkoztam Dzsingú-szannal és Tera-szan lányával, Hanával.

(102-4) Női és férfi szentélyek Aicsi megyében. Falloszfesztivál a Tagata-szentélynél. Utazás Csibába. Kellemetlen éjszaka a netcaféban. Vonatozás a Bószó-félsziget körül. Sietős látogatás a Nokogiri-hegyen. Book Off Akihabarában és Kavaszakiban. A Kanajama-szentély Kavaszakiban. Hazautazás.

A 102. héten, pénteken és szombaton az utolsó két Szeisun 18 kippu jeggyel villámlátogatást tettem Aicsi megyében, majd pedig egészen Csibáig utaztam. Egy nap alatt körülbelül 850 kilométert tettem meg. Március 15-én a Komaki városban található Tagata-szentély termékenység-fesztiválját (“bőségfesztivál”) látogattam meg. Ennél a szentélynél a férfi nemi szervet tisztelik istenségként, így a fesztivál csúcspontja is az, amikor egy fából faragott, 250-300 kg nehéz falloszt hurcolnak körbe a városon. Ezenkívül lesz még szó a hasonló, “női szentélyről”, csibai netcaféról, sietős látogatásról a Nokogiri-hegyen, és előkerül még egy termékenység-szentély, mégpedig Kavaszakiból.

(102-3) Intézkedés az egyetemen. A reptéri illeték befizetése. Mangavásárlás. Csomagkészítés. A takojakisnál.

A sikokui kirándulást követő két napban igyekeztem minél hamarabb kigyógyítani magam a megfázásból, de közben mindenféle teendőm is volt a hazautazás kapcsán. Voltam az egyetemen intézkedni, befizettem a reptéri illetéket, keresgéltem mangákat a közeli Book Offokban, összekészítettem az ide-oda küldendő csomagjaimat, aztán a takojakisnál is üldögéltem 😀

(101-2) Szkennelés. Látogatás a minói kampuszon. Találkozás Szano szenszeijel. Bevásárlás. Az utolsó Szeisun 18 kippu. A sikokui utazás előrébb hozása.

A két sikokui kirándulás közötti két napon is meglehetősen sok teendőm volt. Szkenneltem a szakirodalmat, még mielőtt eladnám a szkennert, aztán csütörtökön felkerekedtem, hogy biciklivel eltekerjek a Handai minói kampuszára, ahol öt évvel ezelőtti tanárommal, Szano szenszeijel találkoztam. Egyúttal bevásároltam itt-ott, és megvettem az utolsó Szeisun 18 kipput is. Ráadásul a sikokui útiterv is bizonytalan volt az utolsó napig, mivel az időjáráshoz kellett igazodnom. Részletesebben a posztban!

(100) Ösztöndíjutalás és az utolsó nagybevásárlás. Útiterv Tera-szannal. Vevők a bútorokra. Találkozás Takihama-kunnal. Rosszullét hajnalban. Digimon-figurák. Rizsfőzőrendelés. A repjegy megérkezése. Dilemma a csomagokkal. Az utolsó aláírás. Összejövetel az Ogura-csoporttal. Egész napos pakolás, csomagolás. Szkennelés. Sikokui utak: a végleges útiterv térképe.

Kereken száz hete vagyok Japánban! 🙂 És ez egyben azt is jelenti, hogy már csak négy hétig… A 100. héten megérkezett az utolsó előtti ösztöndíj, kirándulást terveztünk Tera-szannal (és emiatt újraterveztem a saját kirándulásomat, aztán megint újraterveztem), találkoztam Takihama-kunnal, rendeltem otthon is használható rizsfőzőt, megérkezett a repülőjegy, találkoztam Ogura szenszeijel és a töris csoporttal, pakoltam és szkenneltem… Megint mozgalmas egy hét volt! A bejegyzésben megtalálható lesz az itt tartózkodásom alatti utolsó nagyobb kirándulás útiterv-térképe is.

(99) Érdeklődés a Nemzetközi Osztálynál a repjegyről. Eladni kívánt holmik meghirdetése. Szakdolgozatírás. Az utolsó útiterv márciusra. A használt cikkes érkezése. A gáz, villany, telefon, edzés stb. lemondása. Levélfeladás. Látogatás a pénzverdében. Emlékérme és érmeszett. Egy eltolódott nap. A gondnok néni és a telefonos csalók. Beszélgetés a takojakisnál. A Dal döntő. Karikatúra. Levél Szanónak. Digimonrendelés.

A 99. héten egészen felgyorsultak az események. Megérdeklődtem a Nemzetközi Osztálynál, mikor fogom megkapni a repjegyemet, elkezdtem meghirdetni adok-veszek oldalakon a bútoraimat, készülékeimet; lemondtam március végével a közműveket és egyebeket, jártam a pénzverdénél, készült karikatúra rólam, aztán a gondnok néni történetét is meghallgattam a telefonos csalókkal kapcsolatban. Meg még ezeken kívül is lesz szó egyéb dolgokról.