Category Archives: Napi beszámoló (2017-2019)
(98-5) Pihenés a kirándulás után. A rózsaszínű, szakurás kóla és egyéb furcsa italok. Bevásárlás. Koromon plüss. Szakdolgozatírás.
A kirándulás utáni néhány nap pihenéssel és pakolással telt. Megkóstoltam az új, rózsaszínű, szakurás kólát, aztán a szakdolgozatomat kezdtem el véglegesíteni. Rövid poszt lesz.
(96-2) Kirándulás Sirahamába és a Kavaju onszenhez. Szaki no ju: tengerparti fürdő Sirahamában. Szaihin, a babapanda. Fürdőzés a remetefürdőben. Szállás Öcsiéknél.
Szombaton leutaztunk Öcsivel Sirahamába, vasárnap pedig, amig ő maratont futott, én onszeneztem és babapandát néztem. Utána elmentünk a folyóvizzel hűtött “Remetefürdőbe”, majd pedig Tocukaván keresztül a ködben és esőben visszautaztunk Oszakába.
(96-1) Az ösztöndíj érkezése, bevásárlás. Az Amami-Okinava út megtervezése (térkép). Könyvrendelés. Szakdolgozat-kiegészítés. Aláírás.
Ezen a héten sok izgalmas dolog nem történt, viszont véglegesedett az Amami-Okinava kirándulás útiterve (valószínűleg “Déli szigetek” kirándulás néven fog futni a blogon), amit meg is osztok térképpel együtt. Jövő héten kezdődik is, és mivel az Ogaszavara-szigeteki kirándulásról kénytelen vagyok lemondani, nagy valószínűséggel ez lesz az utolsó hosszabb, tervezett kirándulásom Japánban! (Egy Szeisun 18 kippus mászkálás lesz még, de az szerintem nem egy egybefüggő út lesz.)
(95) Edzés. Telefonos foglalás: a beszédstílus megváltozása a nevem elhangzása után. Találkozás a már-nem-kiotói Danival. A hófödte Aranypavilon és a tömeg. A vasaló eladása.
A tanórák befejeztét követő héten újrakezdtem az edzést, lefoglaltam az Amami-Okinava út szállásait, találkoztam az immár-nem-kiotói Danival ( 😀 ), aztán egy álmatlan éjszaka után hajnalban elrohantam Kiotóba, hogy megnézzem és lefotózzam a hófödte Aranypavilont, amire már évek óta vágyom. Aztán még a vasalómat is sikerült eladni.
(94) Az utolsó órák az egyetemen. Hosszas várakozás a nyomtatóra. A beadandók leadása. Pakolás. A vonatrajongó Fudzsiszava-kun. Kókuszgolyó. Elutasítva a használtcikkesnél.
A 94. héten véget értek az óráim az egyetemen, leadtam a beadandókat. Felszabadulva a tennivalóim alól, elkezdtem összepakolni a már nem szükséges cuccaimat, és elvittem egy csomó mindent a használtcikkeshez, ahol nemigen akartak szóba állni velem. A takojakisnál elmagyaráztam az utazásaimat egy vonatrajongó kissrácnak, egy másik napon pedig kókuszgolyókat gyártottam. Körülbelül ezekről lesz szó ebben a posztban.
(92) Szilveszter: a Piros-Fehér Dalcsata. Újév Motoharáéknál. Csillaghajtogatás az argentinokkal. Utazás Komacuba. Találkozás a Mori családdal. Uszoda, macskatemplom, Banpaku, takojakis. Beadandóírás.
Jókora késéssel ugyan, de ebben a bejegyzésben megérkezünk a 2019-es évbe! Jön a Piros-Fehér Dalcsata szilveszterkor, a szokásos újévi lakoma Motoharáéknál, ezúttal argentinokkal, aztán pedig a kis kiruccanás Komacuba, az újbóli találkozás a Mori családdal.
(90-1) A fűtés bekapcsolása. Biciklizés az umedai könyvesboltig. Az utolsó órák 2018-ban. Év végi vacsora az Ogura-csoporttal. Cikkírás, készülődés az útra.
Következik a 90. hét első három napja, hiszen csütörtöktől a nagy téli Tóhoku-kirándulás külön-külön posztokban lesz megírva. A héten már muszáj volt bekapcsoljam a fűtést, lejártak az utolsó órák, Ogura szenszei csoportjával elmentünk kajálni, cikket írtam, és készülődtem az útra.
(89) Megérkezik a tél. A karácsonyi csomag. Ünnepi díszkivilágítások: Kóbe Luminarie a két öcsivel, Hikari no Renaissance egyedül, Illuminite Banpaku Motoharáékkal.
Ez a hét főként az ünnepi díszkivilágításokról szólt: voltunk a két öcsivel Kóbéban a Luminariét megnézni, egy másik nap lebicikliztem Nakanosimáig a Hikari no Renaissance fényeit megtekinteni, a hétvégén pedig Motoharáékkal a Banpakuba látogattunk el, ahol a Naptornyon láthattunk fényfestést. Szó lesz még könyvtárazásról, csomag érkezéséről, a lehűlésről, nevek “angol nyelvű” átírásáról is.
(88) Melegfront: 23 fok decemberben. Fejfájás és kialvatlanság. A hazamenési papír átvétele. Szakkönyv-rendelés.
December első napjaiban hirtelen melegfront érkezett: 4-én 23 fok volt Oszakában. Ennek köszönhetően a hét fejfájással és kialvatlansággal kezdődött. Átvettem a hazamenési papírt, amit a tanárommal kell aláíratni, rendeltem szakkönyveket, a hét végére pedig hála Istennek visszatért a normális időjárás is.