Valamennyi bejegyzés
(102-2) 【Sikoku 2/5】 A bocsánatkérő állomás. A Muroto-fok és a zarándokösvény. A fennállása óta veszteséges vasútvonal és a kétéltű jármű. Látogatás Hivaszában. Tokusimai rámen. Lázas hazaút komppal és vonattal.
Elérkezett a sikokui utazás utolsó napja: az ötödik napon hajnalban Kócsiból a “bocsánatkérő nevű” Gomen állomásra, majd pedig Nahariba utaztam, onnan elbuszoztam a Muroto-fokig, zarándokösvényen gyalogoltam sietve, ismét buszoztam, veszteséges vasútvonalakon utaztam, templomot látogattam, ráment ettem, és lázasan hajóztam és vonatoztam haza, hogy magamba döntsem a még megmaradt összes otthoni gyógyszeremet megfázás ellen 😀
(101-3) 【Sikoku 2/1】 Utazás Uno kikötőjéig. Naosima, a modern művészetek szigete. Kuszama Jajoi sütőtökei. Hajóút Takamacuba. Vonatozás Higasihirosimáig. Okonomijaki, bevásárlás, találkozás Rékával.
Bár két hetes késéssel, utólag érkeznek a posztok, azért… Üdvözlet Higasihirosimából, Hirosima megyéből! (Valójában Oszakából, Oszaka megyéből 😀 ) A vonatos sikokui kirándulás napján először is Okajamán keresztül eljutottam Uno kikötőjébe, onnan pedig a modern művészeti múzeumokról és kültéri installációkról nevezetes Naosima szigetére. Miután biciklivel körbejártam Naosimát, hajóval Takamacuba utaztam, onnan pedig vonattal vissza Honsú szigetére, Okajamából pedig Higasihirosima városba mentem, ahol ettem egy jó okonomijakit, és találkoztam Rékával.
(99) Érdeklődés a Nemzetközi Osztálynál a repjegyről. Eladni kívánt holmik meghirdetése. Szakdolgozatírás. Az utolsó útiterv márciusra. A használt cikkes érkezése. A gáz, villany, telefon, edzés stb. lemondása. Levélfeladás. Látogatás a pénzverdében. Emlékérme és érmeszett. Egy eltolódott nap. A gondnok néni és a telefonos csalók. Beszélgetés a takojakisnál. A Dal döntő. Karikatúra. Levél Szanónak. Digimonrendelés.
A 99. héten egészen felgyorsultak az események. Megérdeklődtem a Nemzetközi Osztálynál, mikor fogom megkapni a repjegyemet, elkezdtem meghirdetni adok-veszek oldalakon a bútoraimat, készülékeimet; lemondtam március végével a közműveket és egyebeket, jártam a pénzverdénél, készült karikatúra rólam, aztán a gondnok néni történetét is meghallgattam a telefonos csalókkal kapcsolatban. Meg még ezeken kívül is lesz szó egyéb dolgokról.
(92) Szilveszter: a Piros-Fehér Dalcsata. Újév Motoharáéknál. Csillaghajtogatás az argentinokkal. Utazás Komacuba. Találkozás a Mori családdal. Uszoda, macskatemplom, Banpaku, takojakis. Beadandóírás.
Jókora késéssel ugyan, de ebben a bejegyzésben megérkezünk a 2019-es évbe! Jön a Piros-Fehér Dalcsata szilveszterkor, a szokásos újévi lakoma Motoharáéknál, ezúttal argentinokkal, aztán pedig a kis kiruccanás Komacuba, az újbóli találkozás a Mori családdal.
(91-5) 【Téli Tóhoku 9】 Torony, függővasút és kóla Csibában. Kis kitérő Kamakurába és az Enosimára. Vonatozás haza Oszakába. A JR Tókai felidegesít. Csodálatos meglepetés odahaza.
Egy hónappal a kirándulás után végül itt van a befejező poszt is 😀 A téli tóhokui út utolsó napján Annamariéktól először Csibába mentem, ahol utaztam a függővasúttal és begyűjtöttem a csibás kólát, utána pedig Kamakurába, pontosabban Enosimára mentem, a kis kitérő után pedig hosszú órákon keresztül zötykölődtem Oszakáig. Elmeséltem, miért tudott felidegesíteni a JR Tókai vasúttársaság, és milyen csodálatos karácsonyi “ajándék” várt odahaza!
(91-3) 【Téli Tóhoku 7】 A Bosin-háborúhoz kötődő helyszinek Aizu-Vakamacuban. Utazás a Banecu-nyugati vonalon. Érkezés az esős Niigatába.
Üdvözlet Niigatából, Niigata megyéből! A téli tóhokui kirándulás hetedik napján szép lassan elhagytam Tóhokut: miután Aizu-Vakamacuban sétáltam és a Bosin-háborúhoz kötődő helyeket tekintettem meg, elvonatoztam az esős Niigatába.