(89) Megérkezik a tél. A karácsonyi csomag. Ünnepi díszkivilágítások: Kóbe Luminarie a két öcsivel, Hikari no Renaissance egyedül, Illuminite Banpaku Motoharáékkal.

Ez a hét főként az ünnepi díszkivilágításokról szólt: voltunk a két öcsivel Kóbéban a Luminariét megnézni, egy másik nap lebicikliztem Nakanosimáig a Hikari no Renaissance fényeit megtekinteni, a hétvégén pedig Motoharáékkal a Banpakuba látogattunk el, ahol a Naptornyon láthattunk fényfestést. Szó lesz még könyvtárazásról, csomag érkezéséről, a lehűlésről, nevek “angol nyelvű” átírásáról is.

(80) Biciklizés Oszakában. Gosuinek és kólák. A nagy atlasz. Beköszönt az ősz. A légkondi. Átlagos hétköznapok. A Digivice.

A héten beköszöntött Oszakában az ősz, elő kellett venni a pulóvereket, reggelente és esténként pedig a dzsekit is. Hétfőn, a sport napján (állami ünnep) lebicikliztem a belvárosba, a hét további részében pedig átlagos hétköznapok következtek.

(36) A végigbeszélgetett óra. A fázós hokkaidói. Módosított útitervek. Fényképezőkeresgélés. Biciklilámpa-szerelés. Az észak-koreai (?) lány. A meghiúsult fényképezővásárlás. A megvalósult fényképezővásárlás.

A (36)-os számú bejegyzésben megismerhettek valakit, aki Japán talán leghidegebb vidékéről származik, mégis fázik Oszakában; szó lesz egy valószínűleg észak-koreai származású lányról és az észak-koreai rezsim által finanszírozott iskolákról; módosítok mindenfélét a különböző útiterveimen, és leírom az új fényképezőm megvásárlásának történetét is.

(28) Buszos kirándulás Narába és az abenói katasztrófavédelmi központba. A földrengésgép. Vénasszonyok nyara és az ismételt lehűlés. Útitervek télre!

Hétfőn a tavaszihoz hasonló ingyenes buszos kiránduláson vettem részt, ezúttal Narába és az abenói katasztrófavédelmi központba mentünk, ahol megtapasztalhattuk, milyen egy (a japán skála szerinti) 6-7-es erősségű földrengés. Visszatért a nyár, aztán ismét megjött az ősz, és megterveztem a téli kirándulásaimat!

(27) Órák, aláírás, egyebek. A defekt. Én mint az angol nyelv megtestesülése. A lehűlés. Japánnyelv-tanulási évforduló. Az első fél év értékelése.

A 27. héten tovább folytatódtak az órák, a tanulás, aztán defektes lett a biciklim, hirtelen lehűlt az idő, kiderült, hogy én vagyok maga az angol nyelv élő megtestesülése, és elérkezett a japántanulásom tizedik évfordulója is. Ráadásul eltelt fél év az ösztöndíjas itt tartózkodásomból, így hát ebben a bejegyzésben ezt az első fél évet is értékelni fogom.