(103) Csomagfeladás és az akadékoskodó postás. Ügyintézés a városházán és az egyetemen. Biciklizés Oszakában. Használt cikkek adásvétele: az értetlenkedő indiai és a függöny. Takarítás. Búcsúbuli a takojakisnál. A kiköltözés napja. Takihama-kun és a ventillátor. A bicikli átíratása. A gondnok néni, a drága folt és a mosógép esete. Eljutás a nehéz csomagokkal Öcsiékhez. Séta a Sitennódzsinál és az állatkertben.

Elérkeztünk a Japánban tartózkodásom utolsó előtti hetéhez. Eladtam a holmijaimat, cipőt vásároltam, kijelentkeztem a városházán, mérgelődtem egy akadékoskodó postás bácsika és egy értetlenkedő indiai fickó miatt, aztán tartottunk búcsúbulit a takojakizóban, pénteken pedig kiköltöztem a lakásból, a hétvégét pedig már Öcsiéknél töltöttem. Jó sok dolog zajlott le ezen a héten, mindenről alaposan beszámolok ebben a rendkívül hosszú posztban!

(102-3) Intézkedés az egyetemen. A reptéri illeték befizetése. Mangavásárlás. Csomagkészítés. A takojakisnál.

A sikokui kirándulást követő két napban igyekeztem minél hamarabb kigyógyítani magam a megfázásból, de közben mindenféle teendőm is volt a hazautazás kapcsán. Voltam az egyetemen intézkedni, befizettem a reptéri illetéket, keresgéltem mangákat a közeli Book Offokban, összekészítettem az ide-oda küldendő csomagjaimat, aztán a takojakisnál is üldögéltem 😀

(36) A végigbeszélgetett óra. A fázós hokkaidói. Módosított útitervek. Fényképezőkeresgélés. Biciklilámpa-szerelés. Az észak-koreai (?) lány. A meghiúsult fényképezővásárlás. A megvalósult fényképezővásárlás.

A (36)-os számú bejegyzésben megismerhettek valakit, aki Japán talán leghidegebb vidékéről származik, mégis fázik Oszakában; szó lesz egy valószínűleg észak-koreai származású lányról és az észak-koreai rezsim által finanszírozott iskolákról; módosítok mindenfélét a különböző útiterveimen, és leírom az új fényképezőm megvásárlásának történetét is.

(25) A nyári fáradtság szeptemberben. Az ösztöndíj érkezése. Könyvvásárlás. Az őszi félév indulása. Az első születésnap külföldön és a kétségek. A japánok és a külföldiek ösztöndíja, a japán adófizetők pénze. Jofukasi-különkiadás.

A nyáron a sok kirándulás miatt egyszerűen nem volt időm fáradtnak lenni. A felgyülemlett fáradtság pedig valahogy rám szakadt a nyári szünet utolsó (fél) hetén. Aztán megkezdődött az őszi félév is. A bejegyzésben ezenkívül szó lesz még arról, milyen kétségek közt telt az első külföldön töltött szülinapom, miféle ösztöndíjuk van a japánoknak és mi a helyzet a japán adófizetők pénzével, milyen könyveket vásároltam, és milyen tévéműsoron szórakoztam.

[350-356. NAP] Szeptember második hete. A bizonyítványosztás és a repülőjegy átvétele. Ügyintézés a hivatalban, séta Minóban. Az utolsó csomag feladása. Szobaellenőrzés. Tízezer jen az önkormányzattól! Az utolsó Neptun-harc. Galériák!

Sosem gondoltam volna, hogy a hazatérésem után több mint fél évvel fogom megírni az utolsó hetekről szóló beszámolókat. Sajnos nagyon sok dolog összejött, egyből vissza kellett rázódni az egyetemi életbe, sok elfoglaltságom volt, jöttek a vizsgák, problémák, döntések, programok, teendők, így a blog befejezése mindeddig elmaradt… De úgy döntöttem, nem maradhat befejezetlenül a “krónika”, így hát most megírom az utolsó két hét történetét (bár az apróbb részletekre már nem emlékszem, igyekszem összeszedni minél több dolgot, többek között a naptáram és a képeim alapján :D). Lássuk tehát szeptember második hetét!