(75-1) 【Nyugat-Kjúsú 1】 Repülés Kagosimába. Séta a városban. A Szakuradzsima megkerülése. Csiran látványosságai. A legdélibb végállomás, Makurazaki. Az előitéletes, bunkó szállásadó Ibuszukiban. A rendkivül erős 21-es tájfun Oszakában.

Üdvözlet Ibuszukiból, Kagosima megyéből! Megkezdődött az idei nyár utolsó útja, elutaztam Kagosimába, ahol először a városban sétálgattam, majd körbeutaztam a Szakuradzsimát, aztán a szamuráj rezidenciákról és a kamikazékról hires Csiranba is ellátogattam. A nap végén pedig Japán legdélibb végállomására, a Makurazaki állomásra is eljutottam! Szó lesz arról a beképzelt, rasszista, előitéletes szállásadóról is, akivel pár hónapja e-maileztem annak kapcsán, miért válaszol angolul egy japán nyelvű levélre.

(73-2) 【Japan Tent – 1. rész】 Utazás Isikava megyébe. A megnyitóünnepség. Teaszertartás és az álmosság. Utazás Komacuba. A komacui host family. Az első nap. Kabuki-smink. Kirándulás a Noto-félszigeten. A búcsú, visszatérés Kanazavába. A kanazavai host family és a türkmén srác.

Jócskán megkésve ugyan, de következik a Japan Tent nevű program leirása két részre bontva! Az első részben szó lesz arról, mi is ez az esemény, aztán az első napok eseményeit mutatom be.

(67) A katasztrofális esőzés után. Véget ér az esős évszak. A rekkenő hőség. Vonatjegyvásárlás ismét. Esőkabát-vásárlás. Nyári fáradtság. Értesítés a Japan Tenttől. Hangok a szomszédból.

A nagy anyagi és emberáldozatokat követelő, több napig tartó esőzés után hétfőn megérkezett a nyári hőség, és ezzel véget ért az esős évszak. Ismét elmentem vonatjegyet, egyúttal pedig esőkabátot is vásárolni. A hét második felében úrrá lett rajtam a nyári fáradtság, pénteken pedig értesítettek arról, hogy részt vehetek-e augusztusban az Isikava megyében megrendezésre kerülő Japan Tenten.

(35) A visszaérkezés. Ijedség a kolbászkereső (?) kutyák miatt. Koreai étterem Öcsiékkel. Az időeltolódás miatti bágyadtság. Őszi falevelek Kiotóban. Mérgelődés az angol nyelv miatt. Találkozás a kiotói Danival. Téli öltözködés és fűtés Japánban. Életveszélyesen közlekedő nénik. A takojakisnál. Az újonnan ide költözött nő és a mákos bejgli. A megbolondult telefon. Minói ősz: a Kacuódzsi és a minói park.

Ahogy az a címből is látható, a visszaérkezésemet követő héten nagyon sok dolog történt. Borzalmasan hosszú ez a bejegyzés, nem tudom, ki lesz olyan vakmerő, hogy végigolvassa… 😀 De azt úgyis tudom, hogy mindenki a kolbászkereső kutyákra meg az életveszélyesen közlekedő nénikre kíváncsi, meg talán a “mérgelődés az angol nyelv miatt” rész is érdekes lehet, így hát nem is húzom tovább az időt, íme 😀

(25) A nyári fáradtság szeptemberben. Az ösztöndíj érkezése. Könyvvásárlás. Az őszi félév indulása. Az első születésnap külföldön és a kétségek. A japánok és a külföldiek ösztöndíja, a japán adófizetők pénze. Jofukasi-különkiadás.

A nyáron a sok kirándulás miatt egyszerűen nem volt időm fáradtnak lenni. A felgyülemlett fáradtság pedig valahogy rám szakadt a nyári szünet utolsó (fél) hetén. Aztán megkezdődött az őszi félév is. A bejegyzésben ezenkívül szó lesz még arról, milyen kétségek közt telt az első külföldön töltött szülinapom, miféle ösztöndíjuk van a japánoknak és mi a helyzet a japán adófizetők pénzével, milyen könyveket vásároltam, és milyen tévéműsoron szórakoztam.

[163. NAP] A nagy sikokui körút – 2. rész – Takamacu és Marugame: várak, park, Sikoku mura, szép tájak. Galéria sok képpel!

A második nap reggelén tehát a kapszulahotelben ébredtem, és innen indultam el a környék nevezetességeit megnézni.