(35) A visszaérkezés. Ijedség a kolbászkereső (?) kutyák miatt. Koreai étterem Öcsiékkel. Az időeltolódás miatti bágyadtság. Őszi falevelek Kiotóban. Mérgelődés az angol nyelv miatt. Találkozás a kiotói Danival. Téli öltözködés és fűtés Japánban. Életveszélyesen közlekedő nénik. A takojakisnál. Az újonnan ide költözött nő és a mákos bejgli. A megbolondult telefon. Minói ősz: a Kacuódzsi és a minói park.

Ahogy az a címből is látható, a visszaérkezésemet követő héten nagyon sok dolog történt. Borzalmasan hosszú ez a bejegyzés, nem tudom, ki lesz olyan vakmerő, hogy végigolvassa… 😀 De azt úgyis tudom, hogy mindenki a kolbászkereső kutyákra meg az életveszélyesen közlekedő nénikre kíváncsi, meg talán a “mérgelődés az angol nyelv miatt” rész is érdekes lehet, így hát nem is húzom tovább az időt, íme 😀

(34) A csomagok és a hazautazás. A Pro Scientia Aranyérem átadóünnepsége. A köztévés interjú. Pesti ügyintézés. Találkozások ismerősökkel. A kolbászok. A visszaút.

Visszatértem! Japánba is, és a blogra is… Jó nagy késéssel, de a (34)-es számú bejegyzésben többek között szó lesz a csomagokkal való cipekedésről, a hazaútról, a Pro Scientia Aranyérem átadóünnepségéről, otthoni találkozásokról, meg egy interjúról, amit nem adott le a tévé 😀 Meg még sok más egyéb apróságról is…