(35) A visszaérkezés. Ijedség a kolbászkereső (?) kutyák miatt. Koreai étterem Öcsiékkel. Az időeltolódás miatti bágyadtság. Őszi falevelek Kiotóban. Mérgelődés az angol nyelv miatt. Találkozás a kiotói Danival. Téli öltözködés és fűtés Japánban. Életveszélyesen közlekedő nénik. A takojakisnál. Az újonnan ide költözött nő és a mákos bejgli. A megbolondult telefon. Minói ősz: a Kacuódzsi és a minói park.

Ahogy az a címből is látható, a visszaérkezésemet követő héten nagyon sok dolog történt. Borzalmasan hosszú ez a bejegyzés, nem tudom, ki lesz olyan vakmerő, hogy végigolvassa… 😀 De azt úgyis tudom, hogy mindenki a kolbászkereső kutyákra meg az életveszélyesen közlekedő nénikre kíváncsi, meg talán a “mérgelődés az angol nyelv miatt” rész is érdekes lehet, így hát nem is húzom tovább az időt, íme 😀

[295-297. NAP] Gion macuri – Japán három nagy fesztiváljának egyike! Joijoijama, a macuri elő-előestéje. Jamaboko dzsunkó. Városnézés Kiotóban. Majompark, templomok, Szandzsúszangendó, Tenrjúdzsi, Daikakudzsi, dzsindzsák, Rjóandzsi, Ninnadzsi. Az utolsó órák, tutorozás. Dupla képgaléria!

Most rákapcsolok, és kábé három hétnyi beszámolót pótolok be, mert holnapután kezdődik a koreai utam, és ott mindennap szeretnék írni, így hát be kell hoznom a lemaradásomat 😉 Kezdem tehát a Gion macurival.