(104-2) Az utolsó nap Japánban. Szakurák és az utolsó gosuin. Kijutás a reptérre. Utazás az Emiratesszel. Várakozás Dubaiban. Tömeg a reptéren. A dubai hotel. Éjszakai indulás Amszerdamba. Érkezés Budapestre.

Több mint fél év telt el azóta, hogy véget ért a kutatói ösztöndíjam, és visszatértem Magyarországra… És több mint fél éve itt hever parlagon a blog anélkül, hogy megírtam volna a kalandos hazautamat, ami majdnem két napig tartott… A korábbi utazásoknál is gyakran volt, hogy a hazaérkezés utáni sok teendő miatt akár több hetet is késett a befejező poszt, sőt, a 2013-2014-es ösztöndíj után is körülbelül fél évvel érkezett a lezáró bejegyzést, szóval tulajdonképpen ez már megszokottnak számít 😀 Most tehát megpróbálom felidézni a már kissé megkopott emlékeimet a hazautamról, és ezzel hivatalosan is lezárom a 2017-2019-es japán tartózkodásról szóló bejegyzéssorozatot.

[261-263. NAP] Marék Veronika az Oszakai Egyetemen és a magyar szakosok diafilmfordításai. A zaklatós bácsi és az elájulós néni. Séta a városban. Levélfeladás, órák. Az ebédlő eddig felfedezetlen emelete, csomagok. Képek!

Szerdán Marék Veronika, A kockásfülű nyúl, a Laci és az oroszlán és megannyi más híres magyar rajzfilm és gyerekkönyv szerzője látogatott az Oszakai Egyetemre. A könyvtárban tartott rendezvényen mi is részt vettünk. Egyúttal a csütörtöki és pénteki napokról is írok.