(51-4) 【Kósinecu+Kelet-Japán 6】 A japán busók hazája: Oga. Erős szél és eső a Njúdózakinál. Akitai nyelvjárás, elnéptelenedő vidék. Oga onszen. Érkezés a télbe: hó és latyak Jokotéban. A jokotei vár. Szállás, cipőszáritás Dzsúmondzsiban.

Üdvözlet a Sindzsóból Jamagata felé tartó vonatról! A kirándulás hatodik napján beléptem Akita megyébe, megküzdöttem a széllel, az esővel, aztán még a hóval is. Ha Jamagatába lépve a tavaszból az őszbe értem, akkor Akitában mondhatjuk, hogy megérkeztem a télbe. Felfedeztem a japán busók hazáját, az Oga-félszigetet, voltam onszenben, beszéltem akitai nyelvjárást beszélő emberekkel, majd Jokotéba mentem, ahol átküzdöttem magamat a latyakon, hogy megnézzem a várat.

(48-2) 【Csúgoku 1】 Tömött vonatok a Szanjó-vonalon. Séta Mijosiban. A migrén. Utazás a Szankó-vonalon. Uzui megállóhely, “az égi megálló”.

Üdvözlet az Izumóból Jonago felé tartó vonatról! Megkezdődött az első márciusi Szeisun 18 kippus kirándulás, mely során a Csúgoku-régió mellékvasútvonalain utazgatok. Az első napon megnéztem Mijosit, utaztam a hónap végén megszűnő Szankó-vonalon, és egy olyan ismerős is felkeresett, akivel másfél éve nem találkoztam: a migrén! Bemutatom az egyedülálló “égi megállót”, a hegyek közt található Uzuit is.

(24-3) 【Ehime 2】 A hires Simonada-megálló. Látogatás Ózuban. Furcsa fickó a vonaton. A termékenység-szentély és az uvadzsimai vár. Szállás Ózuban.

És már itt is van a mini ehimei kirándulás második napjának (vagy ha az ideutazást nem számitjuk, első napjának) leirása. Megnéztem azt az állomást, amely arról lett hires, hogy nagyon közel van a tengerhez, aztán elutaztam Ózuba, végül pedig Uvadzsimába. Az eredeti állapotában fennmaradt uvadzsimai vár mellett egy olyan termékenység-szentélyt is meglátogattam, ahol olyasmiket lehet látni, amiket egy hagyományos szentélyben nem (l. a bélyegképen).